(maxigas scripsit)
2006.02.15
Ez a masodik resz:
Kant Hegel Schopenhauer Nietzsche Heidegger
Vizsga: kollokvium/teszt, majd kiderul..
Muveszet halala – Hegel. A muveszet betoltotte a torteneti feladatat. Szellemi ertelemben nem tud ujat mondani, ez a mi multunk, vissza tudunk ra emlekezni. Ahol a szellem alkotni akar, ott nem a muveszethez fordul. 1820 korul mondta.
Kant: hatarvonal. Izlesbol indul, termeszeti szeppel foglalkozik, kozossegi ertelmet tulajdonit. A romantika ennek ellentete: egyeni, metafizikus, emberi.
Mi a muveszet/szep? – Ilyet csak regen kerdeztek.
Mai muveszetfilozofia legalapvetobb kerdese: “Mit jelent a muveszet szamara az, hogy a posztkantianus idoszakban a muveszet megterhelodik valamifele elmelettel?” Hegel felveszi ezt a kesztyut, beilleszti a gondolkodas rendszerebe, de nem a legfelso helyre.
“Mi tortenik az utolso 200 evben, amikor a sorsat osszekapcsolja a muveszettel?”
“Lehetseges-e muveszetfilozofiarol beszelni? – Zart koherens filozofiai diskurzust lehet folytatni? – El lehet-e gondolni a muveszetet?”
Maga a muveszet van valsagban, vagy egy olyan elmeleti szuksegszeruseg dolgozik itt, ami az elmeletbol kovetkezik? Nem lehetseges egy uj erzekenyseg, hogy hogyan kell a muveszetrol beszelni? Anelkul, hogy az elmeleteinkbe bugyolalnank? Danto: Hogyan semmizte ki a filozofia a muveszetet?
Alapvetoen azert torteneti kerdesekkel fogunk foglalkozni. Ahogy ez az igeny kialakult – leleplezes. Mi valtozik Kant utan? Hogy terheljuk meg a muveszetet, hogy hordozzon valamit?
Kant: muveszet a szabadsag szimboluma. Mit jelent ez? Mert hogy nem ismerheto meg! Az ember elveszti a sajat metafizikai lehetosegeit. Az eszhasznalatnak a sajat szabalyai koze kell kerulnie – az ember vegtelen lehetosegei megszunnek. Az ember lenyege egy vegtelen vagy – es a muveszet marad az egyetlen terulet, ahol ugy latjuk, hogy a kimerithetetlenseg, a vegtelen, a par excellence metafizikai minoseg megmarad. Ezzel ma is igy vagyunk: a muveszet onmagan tulmutat, es ez az egyetlen letezo. 150 evet elore: Heidegger a mualkotas eredete – az egyetlen olyan letezo (beleertve az embert is), amirol leolvashato a letnek valamilyen ertelmezese, az a mu.
Hogyan kenyszerul ra a muveszet arra, hogy ezeknek a filozofiaknak az elmeleti terhet hordozza?
Poeta sacer, vatesz – ez meg mindig ervenyes! A felvilagosodas arrol szolt, hogy ezek a dolgok eltunnek. Az egyetlen kozeg, ahol a szent orultet toleraljuk, az a muveszet. Nagyon zakkant embereknek nagyon furcsa gesztusokat engedunk meg.
Hegel szamara valoban a vilag kozpontja az ontudat es az onreflexio. Ennek a kiteljesedesnek a resze a vallas es a muveszet. Hegel valoszinu nem tudta elkuloniteni a vallast es a muveszetet. Schellingnel a muveszetben kell tukrozodnie az embernek es a filozofianak (en csinaltam, a veges, de vegtelen). A mu az a masodik termeszet, ami meghaladja a vegesseget, meghalad engem. Hegelnel viszont a tortenelmi szellem kimeriti a muveket – a tortenelmi szellem kimeriti oket.
Szellem fenomenologiaja kozepe – plasztikusbol spiritualisba valo atmenet. Itt irja le hogy kimeritheto a muveszet. Az antik muveszet lenyege a plasztikus – ezert vezeto a szobraszat. Hogyan valt at a spiritualizalasba, hogy aztan feloldodjon a gondolkodasban? Romai mozaik alak atnyujtja a gyumolcsoket, de neki maganak nincs szeme, mert akkor meg nem volt. A muveszet utolso korszakaban a feladata, hogy erzeki modon jelenitse meg a szellemet. Jezus erzekileg abrazolja az abszolutumot, Hegel intellektualisan beszel rola. A muvek egy utolso menedeket nyujtanak a filozofianak es a vallasnak.
Fenomenologiailag ihletett analizisek lesznek, de tortenetileg meg fogom mutatni oket.
Kovetkezo ora: nehany Kant osszefugges. O volt az utolso aki analitikus ertelemben beszelt a murol, mint egy egyszeru intencionalis targyrol. Az valoszinu nem kerdes, hogy a munek vannak olyan vonatkozasai, amik kulonleges statuszt biztositanak neki.
—-—-——
2006.02.22
XVIII.sz.-ban alakult ki az esztetika, mint diszciplina. Milyen ertelemben? Tulajdonkeppeni filozofia reszeve valt. Baumgarten. Rendszeres filozofiai megismeres. Ellenpelda: Lakoma, vagy Phaidrosz szamara a szepseg segedeszkoz. Szokratesz: muveszet szerepe, hogy abban szulessenek meg a gondolatok. A szepseg keltette felfokozottsag az a kozeg, amiben a gondolatok megszuletnek. Szokrateszi babaskodas lenyege: gondolkodas elosegitese. Persze kozben szorakozik es cinikus megjegyzeseket tesz. A logosz a szepseg megjeleneseben szuletik meg! De ettol meg itt a szepseg csak oltozet. Retorikaban Arisztotelesz azt mondja, hogy ez egy segedlete vagy analogikus formaja a beszednek. A metaforikus beszed kerulout. Tehat nem resze az episztemenek, a tudasnak.
Tehat XVIII.sz.-ban szuletett meg az esztetika, mert akkor lett az ismeretelmelet resze. Baumgarten csinalta ezt. Klasszikus metafizikai iskola: Wolff. Wolff volt az, aki Leibniz filozofiajat rendszerezte. Filiacio. Egyenes agi, fajilag tiszta nemet filozofia: Leibniz iskolaja. Volt spanyol beomles meg mittomen.
Bodmer, Brightinger – svajci iskola.
Az Esztetika befejezetlen, Baumgarten fomuve a Metafizika. Latinul irta. A Metafizika: scientia cognitoris sensitive = az erzeki megismeres tudomanya. Vegso soron Arisztoteleszre alapul.
Persze bizonyos ertelemben ez antropologiai tulajdonsag, hogy latjuk a szepet, esetleg gondolkodunk is rola. De ismeretelmeleti erteket kepviselo filozofiai diszciplina csak a XVIII.sz.-tol.
Mit jelent ennek az ismeretelmeleti vonatkozasa? Csak hogy a nagy neveket megmozgassuk, felolvasok Onoknek. Valamit nyilvanvaloan tartogatok meglepeteskent. Mi kezdodik el a XVIII.sz.-ban.. Descartes: Metafizikai Ertekezes. Clare et distincte. Vilagos es egyertelmu. Kulso es belso konzisztencia. Szintetizalni tudom. Arisztotelesznel a megismeres nem intuitiv, hanem szetszed es osszerak. Ez a francia szellem: “a francia szellem vilagosaga” – szoktak mondani. Mi ennek az ellentete? A sotet es sokertelmu.
Leibniz: clare et distincte az nem egy ellentet, sot, nem ket kulonbozo kategoria, hanem ugyanaz. A distincte a clare magasabb foka. Leibniz szerint ez egy hatarozoi szerkezet. A vilagossag kulso meghatarozottsag. A distincte ismeret belsoleg meghatarozott, amikor szintetizalni is tudom. Ha felrajzoljuk ezt a paradigmat:
nem-ismeret vs. ismeret (clare) / \ ? distincte ismeret
Baumgarten: zavaros ismeret! > alacsonyabb rendu megismeres. Esztetika.
Baumgarten: a muveszeti megismeres clare, de nem distincte.
Az esztetikaban a dolog clare, vagyis tisztan latszik, viszont nem tudom szintetizalni, filozofiai ertelemben rendszeresen megismerni. Tartalmilag a kiismerhetosege veges.
Baumgarten: Kolteszettani ertekezes. 13.par. Ha valami tul tiszta, akkor fogalmiva valik es nem koltoi. Ha nagyon kodos, akkor nem megismeresre alkalmas.
Egy koltoi kepzetnek tisztanak es zavarosnak kell lennie! Ez mar nem az arisztoteleszi kerulout meg a tudomany analogiaja!
Ez a zavar Kantnal is elojon, a romantikusok meg ezzel ervelnek, hogy a muveszi lenyege a zavar.
Tehat tudjuk, hogy a XVIII.sz.-ban az esztetika ismeretelmeleti kerdesse valik.
-
MODERNSEG
Melyik az az osszefugges, ami ezzel elkezdodik? Az europai szellemtortenetben ez mit jelent? Habermas: befejezetlen modernseg. Modernseg nem csak muveszet. Specializacio: elkulonulnek a diskurzusok. Tortenetiseg megszuletese. Felvilagosodas.
Esztetika kialakulasa fontos torteneti mozzanat a modernseg kialakulasaval kapcsolatban!
Az igazsag-erkolcs-szepseg > 3 mozzanatra esik szet az igaz: ez a modernseg.
Modern: kepes arra, hogy onmagat meghatarozza. Az egyhazagyak modernek voltak, es ezt a szot is hasznaltak. Seculum – korszak. Erre valasz a modernseg: masnak tudja magat, mint az elozmenye!
Az ismeretelmelet-etika-esztetika > szetvalnak kulon reszekre.
Vegso uzene: autonomia kerdese. Miert Kantnal kezdjuk? Mert Kantnal valik a szepsegrol valo gondolkodas modernne, vagyis autonom/fuggetlen projektumma.
Vegso kifutasa ennek az autonomianak az a fajta individualizmus, ami a tkp-eni esztetikai elvezethez kell! Ahol az ember folott babaskodnak, es a szepseg Isten/tudas eleresenek eszkoze, ott nincs esztetika, mert az esztetikai szubjektumnak autonomnak kell lennie!
Luc Ferry: kortars francia filozofus. Esztetika szuksegszeruen antropologiai alapja – Homo aestheticus, az izles felfedezese a demokratikus korban. Az izles autonom egyedek kozossegeben jon letre. Dogmatikusan nezve: XVIII.sz. mert? Onallosulasa az esztetikanak, aminek a lehetoseget a modernseg teremti meg.
Tovabb: vissza a tablazathoz. Esztetika tehat nem fogalmi megismeres. Esztetikai itelet felszabadul egy fogalmi altalanos elozetessegetol! Szabadnak kell lennie! Lyotard: az esz ongyilkossaga.
Alfred Brauber: Az irracionalitas problemaja a XVIII.sz.-i esztetikaban es logikaban. A zavar az egy autentikus problema! Ez egy nagyon nagy valtozas, hogy ezt befogadja a filozofia! Ennek a farvizen tud belepni a muveszet.
Nem az esztetika szolgaltatta-e a mintat ahhoz, hogy az emberek szabad, egyeni, erzo individuumkent legyenek kepesek kozosseget alkotni? Ferry, Brauber, Habermas – mind ezt mondjak. Cassirer, Filolenko (?), Jean-Marie Scheffer (?).
-
Elso mozzanat, amit Kanttal kapcsolatban megbeszelnenk. Mi az a kepesseg, ami Kant oldalarol bevezet az esztetikaba? Az izles. Mert az olyan, hogy individualis, nem elozi meg fogalom, kozossegileg megis megoszthato, etc. Egeszseges racionalis kozossegi zavar. Az izles a romantikusoknal az erzesben van.
KANT: embernek harom kepessege van. Megismerokepesseg – megismeres (ertelem). Vagyokepesseg – erkolcs, szabadsag (esz). Tetszeskepesseg – izlesitelet (erzes).
A priori fogalmakbol kell levezetnie mindent: Ertelem: 4 kategoria. Esz: szabadsag eszmenye. Izles: itt csak egy erzes van (100 evvel korabban erre nem lehetett volna filozofiat alapitani).
Szabadsag tartalmat nem ismerjuk, csak a formajat, ezert specialis fogalmi altalanos.
Kanton belul is ez az egy resz, ahol a szabadsag megszulethet. Brauber: rendszeridegen az esztetika! Olyan fogalom az izlesitelet, ami nincs alavetve elozetesnek: szabadsag!
Az izles kritikaja: a racionalizmus vege. Megszabadul a doktriner torveny kepzetetol.
Gyakorlati es tiszta esz mindketto elokeszito mu. Mihez? A gondolkodas emberileg adott formajarol szol. Csak arrol szol, hogy hogyan gondolkodok! Pusztan formalis. Nem mondja meg a targyat, nem mondja meg, hogy mirol gondolkodok. Viszont az iteloerot nem lehet transzcendalni! Nincs egy felettes fogalma!
Kant: Milyen altanossaga van az izlesnek? “Ismerve sajat filozofiai muvemet, tudom, hogy van negy fogalom, ami a megismeres alapjat szolgalja.” Ezeknek a fogalmaknak az analogiajat alkalmazzuk. Mitol lesz ez kritika? Hogy vm a priori elvet veszek igenybe! Termeszet celszerusege: a priori transzcendentalis elv, amit az ertelem azert hasznal, hogy amikor a tetszesrol itel, akkor arrol a termeszetrol ami o maga, ugy iteljen mintha lenne benne celszeruseg, pedig tudja, hogy nincs. Ha konkret altalanos lenne, akkor nem lennenk szabadok!
Minoseg: erdek nelkuli (milyen erdekek vannak: empirikus erdekek, pl. fizikai, van megismereshez fuzodo erdek, es erkolcsi erdek. Tehat minden elkepzelheto erdektol fuggetlen!). Azonban folhiv egy ertekre: az egyetertesere – szabadon diskuralo individuumok kozosseget ohajtom letrehozni.
Mennyiseg: ...
Relacio: ...
Modalitas: Celnelkuli celszeruseg.
—-—-——
2006.03.01
IZLESITELET
Bevezetes
Mennyisegi szempont: Altalanos de nem fogalmi! Ez az izlesitelet nagy titka. Ha nincs benne fogalmi altalanos akkor hogyan lehet a priori? A priori: ami megelozi a tapasztalatot. Tehat az izlesitelet erzeki, de megelozi a tapasztalatot. Az itelet tehat megis megelozi a tapasztalatot. Az iteles mindig meg kell, hogy elozze a tetszest – itelunk es ez alkalmazodik a tetszes/nem-tetszeshez. Mit jelent itelni? Mi az itelet Kantnal? Rousseau: A szavojai kaplan. Urtailen nemetul. Gondoldokodast jelent! Tehat az izlesitelet elobb gondolkodas, es utana tapasztalat. A gondolkodas altalanossaga megelozi a tapasztalatot, ami pusztan empirikus kepzet! Ha a tapasztalat nem lenne masodlagos, akkor visszaesnek az elvezetbe, amirol elozo oran beszeltunk. A szepsegrol viszont gondolkodunk. Kant az elso filozofia, ahol a szepseg megismerese ugyanolyan nivon van, mint barmi mas (filozofiai megismeres vagy erkolcs)! Baumgartennel csak alacsonyabb rendu gondolkodas van az esztetikaban.
Targyalas
Tehat miert altalanos? Kategorialis nem lehet, mert akkor megismernenk. A folyamat vegen nem esztetikai hanem episztemologiai itelet szuletne. Nem fogalmak, mert ez nem fogalmi.
Kitero: Kant (vagy angolszasz elodjei) voltak az elsok, akik eltiltottak az embert attol, hogy olyanon gondolkodjon, aminek nincsen empirikus alapja! Szerintuk az mar valami teljesen mas – nem lehet itelni arrol, aminek nincsen erzetekben foglalt alapja. Minden mas spekulacio.
Miert tetszik erdek nelkul a szepseg? Mert nem letezik. Ennek a megoldasahoz bele kellene menni a kategoriak melyebb analizisebe. Realitas es valosagossag elter (elso a masodik kategoria, masodik a negyedik kategoria alkategoriaja).
Milyen altalanossag van meg? Szabadsag eszmenyeben foglalt altalanossag. Erkolcsi torveny. Amikor elhagyjuk a fogalmak szintjet, akkor Kant csak annyit mond, hogy a felelosseg altalanossaga kot engem. A fogalmisag csak egy mechanizmus, a megismeres felelosseg, a masikkal valo torodes szempontrendszeret nem hordozza magaban. Az izlesben foglalt altalanossag tkp. az erkolcsi kovetelmenyek altalanossagahoz hasonlit.
Az erkolcsi iteletben egy elvarasrendszer rejlik. Maguk, mint eszes lenyek bizonyos modon banjanak a szabadsagukkal! A felelosseg, kotelesseg, etc. Ez az erkolcsi altalanos. De az esztetikaban nincsen verpad! Itt egy mintha-erkolcs van. Valami viszonyulast varnak el – hogy megvitathato dolog legyen. Felelosseget konstitual. Kozossegi konstitucio.
Forditasi terulete, amit a romantikusok fejtenek ki: szerelemfilozofia. Schiller nagy apologetaja volt a szeretetnek es a hajlamnak. Kb. ezt mondja: az a fajta kotelek, amit az izlesitelet hoz letre koztunk, az hasonlit a szerelemhez. Akit szeretek, annak bocsajtom meg legkevesbe, ha buta es izlestelen. Jo megfigyelo volt.
Az egyetertes posztulatuma az az altalanos, ami vezeti az esztetikai gondolkodasomat. Szubjektiv altalanossag elozi meg az esztetikai iteletet. Lenyegeben igy magat a gondolkodot tettuk altalanossa, fogalmak nelkul. Itt emelkedik fel az ember a gondolkodas reven az altalanossagba. Ez a 18.sz. uzenete! Errol szol az Oromoda! ELOLVASNI!
A szepseg transzcendalja a fogalmisagot. Tehat mirol itelunk? Egy nem valos dologrol, az biztos. Nem objektival engem a mu, de megis magamrol itelek! Ez a hianyzo elem – igy elozheti meg a gondolkodas a tapasztalatot. Ennek a harom kepessegnek az egymasra vonatkoztatott harmoniajarol itelek. Antropologiai egysege a harom kepessegnek. Ez az egyetlen forma, amikor kepessegeimet osszhangban talalom. Pl. amikor gondolkodok, akkor nem vagyok erkolcsos. Tehat a kanti esztetika nem formalis – nem a mu formajarol itelunk, hanem magunkrol! Az iteloero nem targyakra, hanem onmagunkra vonatkozik: harmoniaban mukodik egymassal a megismero-kepesseg, az erkolcs es a kepzeloero. Ez egy emberi kiteljesedes.
Vegso soron a reflexiorol gondolkodunk.
Ketfajta gondolkodas van: meghatarozo es reflektalo. Meghatarozo: felismerek valami egyedit, es egy altalanos ala rendelem. Felismerem, hogy az a forma egy lo. Reflektalo: felismer valamit, de nem talal hozza altalanost. Ebben szabadsag rejlik – a gondolkodas kifut a semmibe. Ez a felszabadulas es a csod egyben – magyarazata a kontingencia, vagyis a veletlen.
Az altalanossaga tehat az esztetikai eszme. 59. paragrafus: A szepseg az erkolcs szimboluma. Marcell: a mu az ember altalanos szimboluma. A szepseg formajaban gondolkodo esz a szimbolum-alkoto esz. Ez az intellektualis produktivitas, ami az iteloerobol kovetkezik, ez a szimbolum-alkoto kepessegunk. A szimbolum lesz egy olyan altalanos, ami felhiv az egyetertesre. A szimbolumnak antropologiai alapja van – az ember osszhangban a termeszettel. Faust problematika – az ember mint jel, amint ujrairja a termeszetet.
Ki kepes erre? A zseni. Kant ezt hagyta utodaira. Termeszet es az ember teljessege.
Schiller kifogasa Kanttal szemben, hogy tul kemeny fiu, es nincs osszhang az esz es a szabadsag kozott. Nagy banata, hogy szubjektiv altalanos a muveszet. O nem hagyja veszni ezt a szep gondolatot, es ugy ervel, hogy az esztetikai itelet objektiv altalanos. Ez lesz a Levelek az esztetikai nevelesrol. Schlegel ezt megirja tortenelemfilozofiaban: gorogok harmonikusak voltak de nem reflektaltak. Aztan jott a rut.
18.sz.-ban azt gondoltak, hogy a muvek alkotasabol vissza lehet nyerni az altalanost egy szociologiai ertelemben! Mindenki alkosson, es a vegen jo lesz a tarsadalom. Poetikai forradalom! Ez Marx vagy az avantgarde. Technika es termeszet meghaladasana az esztetikai forradalomban.
Harmadik kategoria: Relacio
Oksag. Iteloero: Cel nelkuli celszeruseg. Az okok klasszifikacioja. Mit jelent egy cel? Aztan ebbol megerthetjuk, hogy milyen cel lehet celszerutlen. Ketfele okot kulonboztetunk meg: hato-ok es cel-ok. Hato-ok a vilagban uralkodo determinizmus rendszere. Cel-ok (teleologiai szemlelet – ez maradvany Kant filozofiajaban) nem determinalt, vagyis csak regulativ elv. A hato-ok szuksegszeruen vezeti az ertelmet, a cel-ok csak hipotetikusan! A hato-ok a dolgokrol szol, a cel-ok pedig rolunk. Egy hato-ok ismeretet ad, es egy cel-ok? A cel-ok mindig mi magunk vagyunk.
Mi a cel? A cel az akarat egyik minosege. Az akarat annak a szerve, hogy valami olyasmi legyen, ami eleddig nem volt. Elhagytam a fogalmakat, viszont nincs egy olyan szabadsag, amit meg akarnek valositani. Semmi mas nem valosul meg, csak a fantazia celjai.
Egy olyan celszeruseg, ami tul van a targyon. Forditasi terulet pelda: Sartre: Let es a semmi. Az obszcenitasrol. A masikert valo let egy fajtaja, ami a kellemnelkulihez tartozik. A kellem idot ad: pl. megeleveniti a festmenyt. Kellem: a szuksegszeru es a transzcendens harmoniaja. A kellem olyan eszkoz, amely a szabadsagot mutatja. Az erkolcsot nem mutathatja, mert az nem abrazolhato.
Celnelkuli celszeruseg kiragadja az ok-okozatisagbol a dolgot, es magaban mutatja meg! Letenek fenye, unnepe – mire rendeltetett, mire valo? Ez a cel nelkuli celszeruseg, vagyis a kellem. Sartre szerint a kellem feloltozteti a meztelen szobor testet, hiszen az magan tulmutat. A kellemtelen, amikor mechanikussa valik a mozgas.
Negyedik kategoria: Modalitas
—-—-——
2006.03.29
Volt: az esztetikai szfera autonomiaja.
Most: Kanttól a koraromantika es korai idealizmus.
Kovetkezik: Hegel, Schopenhauer, Nietzsche
-
1. lepes: iteloero 49. paragrafusa – zseni es az esztetikai eszme.
A zseni az, aki letrehozza az esztetikai eszmet. Az esztetikai eszmeben kepezodik le valamikeppen a szabadsag. A szep onmagaban vegtelen gondolkodnivalot ad. A szep az intellektualisan kimerithetetlen. A szep a vegtelen. Ez mar Kant idealista ertelmezese.
Tehat az esztetika filozofiai diszciplina, de nem tud fogalmakat hasznalni. Tieck, a koraromantika elsoszamu teoretikusa azt mondja, hogy a mu a vegtelen ertelemgazdagsag. Sot, azt is mondja, hogy ez magara az eletre is igaz – az ember a sajat letere nem tud fogalmi valaszokat adni. A muveszetben az elet problemai merulnek fel. A muveszet az eletbol merit erot, a valosag holt betuit ertelmezi.
Megvaltozik a filozofia: csak a mu az, ami nyitva hagyja a metafizikai horizontot. A muveszetrol olvassuk le a sajat letezesunk egzisztencialis vagy ontologiai lehetosegeit. PARADIGMAVALTAS. Elotte a muveszet nem is volt filozofofiai tema, utana a muveszet szinte az egyetlen filozofiai tema. Elotte alsobbrendu ertelme lehetett csak, utana a leheto legtobbet tudja elmondani.
“A sziv rejtelye” latszik benne, mondja Tieck. Azt mutatja fel, ami az emberi az emberben. Novalis 603. aforizmaja: egy versnek olyan kimerithetetlennek kell lennie, mint egy embernek. Mi az, ami Kant szempontjabol rejtve maradt elottunk?
Kant a koraromantikusok szamara megmutatta, hogy hol vegzodik a filozofia – a rendszer zarokove az esztetikai tapasztalat, viszont nem mutatta meg a rendszer alapjat, a transzcendentalis szubjektivitast! Amit Kant megismerhetetlennek nyilvanit, abban az idealistak a transzcendentalis szubjektivitas letalapjat latjak. Mit jelent az, hogy a kanti cogito megismerhetetlen? Azt mondja, hogy a cogito egy ures kepzet. Az erre vonatkozo kerdest nem teheti fol.
Romantikaban ket dolog csuszik egybe: a megismerhetetlen szubjektum es a kiismerhetetlen mu. A romantika tehat nem egy felfokozott szubjektivitas, nem puszta felfokozott erzelmek. Hanem: a muveszet adja vissza azt az ontologiai alapot, ami a let vagyis a transzcendentalis szubjektivitas alapjat kepezi.
Mellekszal: mi volt a bevett romantikaertelmezes?
Kant: a mualkotasban a szubjektum mintha egysegeben latszana maga szamara. Szimbolicitas – mint Heidegger a Mualkotas eredeteben.
Kozelmult, felmult kutatasai miatt a koraromantika ertelmes es aktualis kutatasi iranynak tunik. Fasisztoid? A szubjektum onzese? Eltulzott szubjektivitas? Nem, mert ez a szubjektum onmagaban kiismerhetetlen. Persze lehet hivatkozni Fichtere, aki haromszor irta meg a tudomanyfilozofiat, mindig egyre erthetobbre akarta, es mindig egyre erthetetlenebb lett. Schlegel: ugy magyaraz, mint Fichte, tehat egyre zavarosabba valik. Ez tenyleg egy onmaga szamara is kiismerhetetlen szubjektum. Romantika kedvence kerdese igy a vegtelen lesz.
Gadamer a 80-as 90-es evekben mar pozitivan kapcsolodik a romantikahoz, pedig elotte szubjektivizmusa miatt tamadta. Ezert izgalmas a romantika, mert nem lehet eldonteni, hogy egy rettenetes visszahajlas a modernitasban, vagy tovabbgondolhato hajtas. Manfred Frank Heidegger ertelmezesei.
Ennyi volt a recepciotortenet.
-
Ha a filozofianak a targya a vegtelen, akkor a filozofiai rendszer nem lehetseges. A vilag vegtelen ertelmet csak a mu vegtelen ertelmeben lehet felmutatni. Solger az osszefoglaloja a romantikus filozofianak.
A tudat a tiszta leten alapul. Egy olyan leten, ami megelozi, tehat pre-reflexiv! A tudat tapasztalata tehat mindig egy feltetelezett let. Schelling foglalkozott ezzel: a feltetlen es a feltetelezett tudas. Minden tudas feltetelezett – de akkor hogyan ismerjuk meg az alapveto feltetelt, az alapot – vagyis a letet? Kant csak azt a letet ragadta meg, amit mi magunk hozunk letre. Ez a szubjektivitas folyamatosan megvonja magat magatol. Az en identitasom mindig levezetett, az identitasom mindig megvonja magat.
Hegel, kesoi Schelling, Fichte szerint a tudat a vegen kepes lesz a letet onmaga szamara kozvetiteni – Solger szerint nem! Valami olyasmivel vagyok osszezarva, ami nem en vagyok! Dr. Jekyll es Mr. Hyde. Van bennem valaki, aki mas, mint en! Ontetelezes, vagyis az az allitas, hogy “en en vagyok”, sosem lehet teljes. Az ontudatbol nem az atlathatosag kovetkezik, hanem eloszor az, hogy az alapja nem stabil. A viszony a let es a tudat kozott a vegtelen hivas, ami nem dialektizalhato pozitivan.
A romantikusok es az idealistak abban egyetertenek, hogy a teljes igazsag a let es a tudat egysege lenne, csak az elobbiek szerint ez elerhetetlen. Es Hegel?
Mi a tudat feltetlen oldala? A let. Itt a legfontosabb a TOTALITAS. Mi a totalitas? Ketfelekeppen lehet elgondolni:
1. Az az egesz, ami a reszek osszessege. – Ez az idealistak es a romantikusok szamara is: a rossz vegtelen. 2. Valamennyi letezot egy fogalomra tekintettel ragadunk meg. A reszt es az egeszet egyszerre gondolom el – az identitas egy vegtelen tartalom dialektikus egysege.
Schelling: a jo vegtelenen belul van egy olyan vegtelen, ami aktualis – az abszolut tetelezes (Isten es az univerzum). Isten egyszerre van, es tudja hogy van! Isten szamara egy a tudat es a let. Aktualis vegtelen = abszolut tetelezes. Masik: Empirikus vegtelen = vegtelen tetelezes. Isten tudja magarol, hogy abszolut, de nem azonos az abszolut eszmejevel. Amit az ember nyer a vegtelen tetelezessel, az maga a let. A let annak reven van, ami nem o. Ez a let annak reven az, ami nem o – ez a NEGATIVITAS. Annak a tapasztalata, hogy az ember megelozott. Az ember ilyen ertelemben egy vegtelen negativitas – ez hajtja Faustot -: az egesz utani vagy. Ez a romantika jelentese – ebben van egy vesztjoslo, hatborzongato elem, hiszen lezarhatatlan negativitaskent kell elkepzelnem magam. A letunk egy masik lettol fugg, egy masik let tagadasaban van. En a vegtelen kozvetites vagyok.
Itt valik el az idealista es a romantikus valasz. Hegel szamara a filozofia feladata, hogy ezt a vetgelen negativitast valamilyen modon a dialketika szolgalataba allitsuk. Az ember nehogy mar ebben az ertelemben legyen. A romantikusok Hegel szamara majdnem a rossz vegtelenben pancsolnak.
A toredek formailag ezt jelenti: egy olyan resz problemaja, ami feltetelez egy egeszet, ami nem allithato elo. Az egesz csak kiserti a toredeket. A toredek nem jelenti az egeszet, szinte megszunteti azt – egy olyan resz, ami nem tartozik hozza egy egeszhez. Ez maganak az embernek a meghatarozasa is. Egy olyan resz, ami nem talalja az utjat az egeszhez – ami lehetetlenne teszi a rendszert, ami arra valo, hogy egy fogalom ala hozza a rendszert. A toredekfilozofiaban ugyanaz a rendszergondolat fejezodik ki negativ formaban.
Tieck: a romantikusok tehat arra iteltettek, hogy maximum a muveszetben tudjak megmutatni, amit akartak.
Schelling: 1. romantikus 2. idealista 3. egzisztencialis-romantikus
Holderlint nem lehet eldonteni.
Viszont fontos, hogy a romantika megis belul marad a filozofiai rendszeren!
A romantika olyat akar reprezentalni, amit a filozofia szerinte nem tud. Az idealista valasz talan kevesbe modern. Romantikusok visszahoztak a filozofiaba valamit, ami mar tul van rajta. Hogyan ter vissza a muveszet a filozofiaban? Dekonstrukcio. Lehetseges, hogy a muveszet az idealizmusban tudatalatt visszatert. Nietzsche eseteben ez nagyon konkret: Dyonusos.
Mindig a romantika huzta a rovidebbet. Kolto, bolond, szerelmes profeta lett beloluk. Az idealistak akarmit is mondtak, egyetemi tanarok lettek. Tudatalatti elnyomasa a muveszetnek? Lehet, hogy tudat alatt maguk is muveszette valtak. Hegel: van a gondolkodasnak egy olyan formaja, ami olyan plaszticitassal van, mint a mualkotas. Heideggernel is a gondolkodas es a koltes rokonok.
Mara az idealizmus megkopott, es a romantikusokat tartjak progresszivebbnek. Mit jelent a muveszet intellektualis sulya? A 19.sz. tele volt kisertetekkel: Marx is a kommunizmus kisertetevel kezdi; Hegelt is kisertette a szellem; a filozofiat ugy tunik a muveszet kisertette.
—-—-——
2006.04.05
“Vesztegessunk nehany szot Hegelre.” – Muveszetfilozofia altalanos resze.
A problema a bennunk rejlo abszolut (identitas) megragadasa. Ez a reflexio eszkozeivel nem lehetseges, ezert a muveszet odaallhat ebbe a hianyba, lehet az a kapocs, ami visszakapcsol minket sajat letunkbe. Igazsaghianyos allapot reflexioja.
SCHELLING
Mi kovetkezik ebbol? A filozofia hatterbe kerul a muveszethez kepest. A muveszet – igaz egy hianyon keresztul – olyat mutat, amit a filozofia nem. Schelling:
- Transzcendentalis idealizmusig: koraromantikus. - Hegel szamvetes: abszolut idealista szakasz (identitasfilozofia)- - Legnehezebb: keso 40-es evek (Hegel halott, Kierkegaard hallgatja az eloadasait) egzisztencializmusa.
Schelling: Transzcendentalis idealizmus rendszere 6. konyv: muveszetelemzes: “a filozofia organonja” “objektiv abszolut szemlelet”
2 ev mulva irja a Muveszetfilozofiat.
1802-3 eloadasok, illetve a Vilagkorszakok c. (ezek nincsenek magyarul).
Muveszetrol filozofiai tudas olvashato le.
Utolso korszak: Prereflexiv let lehetosege, lehet reflexiv abszolut tudas.
Idealis es realis atmenetenek kerdese: Potenciatan. Idealis es realis potenciaiban kell megtalalni a vilagot. Anyagi vilagban a realis szintezis, szellemi vilagban az idealis szintezis az erosebb: a muveszet a legkevesbe potencialis – keves anyaggal sok szellem. A filozofia: abszolut tudas es szintezis: potencia nelkuli, vagyis im-potens!
Lenyeg: Muveszeten tul van meg egy terulet: lehetseges, hogy a muveszetnek legyen egy filozofiaja! (Ilyen ertelemben organon). Würzburgi Schelling iras: az Allam a potencia nelkuli, az abszolut tudas. Marcell: lehetne egy anarchista allam is, teljesen hatalom nelkuli.
Muveszet meg mindig vegtelen, de mar nem a legmagasabb fok! A muveszet a realisban mutatja meg az idealis oskepet. A filozofia csak idealisan. Mindenesetre a muveszet itt mar megint masodhegedus?
HEGEL
Schellingi atmenetet koveto posztromantikus muveszetfelfogas peldaja. Visszateres a preromantikara? Megint alacsonyabb szintu megismeres, mint Baumgartennel?
Mi az abszolut tudas? Emlekszem hogy mikor szuletett Napoleon? Nem! Schelling: idealis megjelenese a realisban. Kant utan minden szintetikus. Minden tudas itelet, vagyis szemlelethez rendelunk fogalmakat. Vagyis a tudas az, hogy azt tudom, ami van. (A klasszikus okorban meg nem szintetikus a tudas: ok csak szemlelik a tiszta eszmeket, nincs aktivitasuk.)
Harom mozzanata van az abszolut tudasnak: - muveszet: objektivacio - vallas - filozofia
Hegel az elso filozofus, aki munkanak mondja a filozofalast. A tudas ertelmezes – vagyis hermeneutika. Dialektika: a gondolkodas magasabb szintje. Schelling: muveszet a legmagasabb potencia, filozofia a legalacsonyabb. Hegelnel is ott van a muveszet a top 3-ban. Hegel az egyik legkritikusabb es legerzekenyebb muveszethermeneuta. Jok a peldai.
Legfontosabb kulonbseg: “A muveszet csak egy torteneti eleme a filozofianak.” “Szamunkra a muveszet nem a legmagasabbrendu szellemi szukseglet, hanem mult.” Az abszolut tudas egy mozzanata.
Az abszolut tudas titka az ido, vagyis a jelenlet. Ahol a let es az ido egybeesik.
Monumentalis jellege a hegeli munek: Eloadasok. 1813, 1823, 1833.
Ket valtozat van meg:
REGI – 1832, 3 kotet. H. Hotho jegyezte le, sokat hozzairt.
UJ – 1823: H. Hotho jegyezte le. Igazabbnak tunik ez az uj valtozat, es rovidebb is.
Legnagyobb muveszetfilozofiai muvunk. Parhuzamosan van benne szemiologia es muveszettortenet. Muveszetek formai, ami maga sorrend is (5 db):
- Epiteszet - Szobraszat - Festeszet - Zene - Irodalom (Kolteszet, Drama, Epika)
Hermeneutikai szal is ki van dolgozva: Szimbolikus->Klasszikus->Romantikus.
Kovekteztetesek?
Muveszet filozofiai relevanciaja megmarad. Abszolut tudas/jelenlet titkos neve: Isten vagyis a let. Hegelnel: az abszolut szellem. A muveszet az abszolut szellem kozegebe tartozik. A szellem elhagyja azt a vegesseget, amibe a targyi vilagban belekenyszerul. Letrehozza a vegessegen tul (mint a romantikaban) a vegtelent. A muveszet az a mozzanat, ahol a szellem belep a vegtelenbe. Unnepli a kiszabadulasat a vegessegbol.
A piramis: a szellem elso metaforaja. A veges belepese a vegtelenbe: a feltamadas. Ezt fejezi ki a piramis. A szellem az, ami visszater, ami feltamad. Ez van a piramisban. Az abszolut szellem elso uzenete a muveszetben.
A szimbolikus muveszet csak utal valamire: celja van. Az abszolut tudas oncel. A szellemnek nem lehet onmagan kivuli celja.
Hol hagyja el a szellem a muveszetet, ami mar-mar filozofia? Hegel haverjaiban (Holderlin), a romantikus kolteszetben.
L’art pout l’art. Benjamin Constante: francia emigrans nemetorszagban. Elsosorban politikai filozofus: A regiek es a modernek szabadsagarol. Schlegelt hallgatott Kolnben: a romantikus kolteszet celja, hogy nincs celja. (Ez azt jelenti, hogy filozofiai celja se lehet. Ez ellentmondast jelent, nem egyertelmu hogy innen van kiut es tovabblepes a filozofiaba.)
Mi az esz celja? Onmaga. A muveszet autotelikus dolog. Nem lehet a vilagban adott celja. Nem filozofia, nem vallas, etc. Autotelikus tehat autonom. Ha a muveszetben az esz celjai valosulnak meg, akkor a muveszet nem lehet valami vegesnek az abrazolasa. Vagyis nem utanoz semmit! Nem megjelenites, nem egy veges dolog abrazolasa. Piramis.
Akkor mennyiben tudas? Milyen fajta realitas esik egybe a muveszettel? Platon azt mondja, hogy egy mar letezo realitas masolata a muveszet. Hegel valasza az, hogy a muveszet abszolut modon tagadja az egesz vilagot, tehat megszunteti az abrazolt dolgokat. A nagy muvek nem ebbol a vilagbol valok. Ez nem ures locsogas. Nem a vegesseg vilagahoz tartoznak, hanem a szellem vilagahoz. Honnan jonnek a muvek? Kerdezi Hegel.
Es nem az tortenik, ami a mindennapi elet szellemi eleteben: ott csak vegessegeket tagadunk. Ritkan tudjuk az egesz vilagot felfuggeszteni, de a muveszet ezt teszi. Vilagfeledes empirikus tapasztalata. A vilag latszatta valik. Megmutatja, hogy az anyagi vilagon hogyan tunik at a szellem. Hegel: a muveszet nem abrazol hanem atszellemit.
A szellem megmutatkozik a muveszetben: A szellem fenomenologiaja: ekkor mar nem latszat (Schein), hanem latszodas (Schein). A muveszet egyszerre latszat (a vilage) es latszas (a szelleme).
Hegel: “a muveszet a szellem latszasa az anyagiban”.
A vallas tisztan szellemi, a filozofia pedig vegkepp. A muveszet az abszolut szellem egyetlen kozege, ahol a szellem anyagiban latszik.
Mi lehet a muveszet targya? Barmi!
Meg a francia 18.sz.-ban is megmondtak, hogy mit kell abrazolni. Meg a romantikaban is megmondtak, hogy mi az.
Persze a muveszetnek van egy kiemelt targya: az ember. Az emberi test atszellemitese (abrazolasa) a muveszet legmagasabb pontja, ahol a muveszet szellemi jellege leginkabb latszik. Mi ebben az ertelemben a muveszet csucsa? A klasszikus (gorog) szobraszat. Tehat az egyetlen valoban muveszeti vilag a gorog. Ezt ugy hivja Hegel, hogy muveszeti vallas – a muveszet attetszese az anyagon az emberi testre korlatozodik. A piramis tulmutat onmagan: az emberi test abrazolasa elvont formaban. Ami a gorog szobraszatra kovetkezik az a romantikus festeszet: Krisztus abrazolasa – a kep a bennsore utal. A muveszet megint kezd valami masra vonatkozni! Hegel: a kereszteny muveszet mar nem a legmagasabb elem.
(Muveszet es vallas sorsa kibogozhatatlanul egymasba fonodik. Szinte felcserelhetoen mukodnek. Raadasul a vallas a legnagyobb filozofia volt egy csomo idoszakban.)
A megszuntetes es a magasabb szintre emeles tortenik mindharom dologban: piramis, szobor, ikon. (Ezek a szimbolikus, klasszikus, romantikus muveszet prototipikus muvei.) Tehat: kozos targyuk a halal. Az abszolut szellem kiteszi magat a halal viharainak es visszater. Fenntartja magat a halalban. (Orpheus a legnagyobb muvesz.)
Azok valnak kulonosen erdekesse, ahol konfliktus abrazolodik. Legerdekesebb, ha magaban az emberben van a konfliktus. Mikor erdekes az ember, ha nyamvadt modern kis gyik mint mi vagyunk, vagy ha a letunk egybeesik a fajeval es a nemzetevel? Utobbi esetben. Amikor az egyenben a kollektivum van jelen. Ez a gorog tragedia: a dialektika latszasa. Kovetkezetlen a rendszer. A gorog tragediabol lepunk at a szellembe, hiszen az a prefilozofiai modellje a dialektikanak. Azt tanultak a nemet filozofusok az isiben, hogy a tragedia metafizikai mufaj. Oedipus a legjobb: a szellem maga a kiraly, megjarja a maga poklait. A szellem kivancsi, Oedipus maga a sorsa – megoli apjat, vagyis megszunteti sajat eredetet, urra lesz a maga leten, egyesul anyjaval es megbunhodik – megvakul, majd visszater (mint Orpheus). Schelling meggyozodese volt (7. level) – Platon pontosan jol ertette, hogy az Oedipus kiralyban a filozofus sorsa abrazolodik, es ennek nem orult. Nem a Szokrateszi kep – az onfelaldozo bolcs, hanem apagyilkos anyagyalazo, etc.
Piramis-szobor-ikon.
Hianyzik egy negyedik elem: mi van a zsidokkal? Hegel erre is valaszol. Bibliai zsidosag kerdesere. Ok szerinte par excellence filozofusok: nem engedik, hogy a muveszet valami altalanost abrazoljon. Abrazolas tilalma, hogy a vegtelen ne lepjen be a vegesbe, mert ez a vallas dolga. Monoteista zsidok nem engedik megjelenni az univerzalist egy figuraban, poganyok politeistak es sok gyonyoru testet latnak. Keresztenyseg a ketto szintezise.
—-—-——
2006.05.10
MUVESZET UTJA A FILOZOFIABAN
Baumgarten: diszkurziv terre valik (alacsonyabb rendu megismeres). Kant: muveszet olyan tartalmakkal bir ami nem lehetseges a filozofiai megismeresben. Romantikusok: Kantot abszolutizaljak, a muveszet a legmagasabb elerheto. Hegel: ujra a filozofia a legmagasabb pont, mert ezek mind-mind mozzanatai a szellemnek, a muveszetet is beleertve.
Abszolut idealizmus: az univerzum egy racionalis paradigma ahol a logosz uralkodik, amennyiben megismeri onmagat. Mint az univerzum erzekenysege, amit az emberi tudat kozvetit – a vilag elo szerve. Ma mar nem filozofal igy senki. O mar nem a mi vilagunk. A mi vilagunk ma kezdodik: Kierkegaard, Schopenhauer, Nietzsche.
SCHOPENHAUER
1819 – Vilag, mint Akarat es Kepzet – ekkor tartja Hegel az elso eloadasokat.
1840-es evektol lesz nepszeru.
A szellem fenomenologiaja: “A vilag a vegen egybe fog esni szellemi kepevel.”
Ezzel szemben Schopenhauer+az anyag: a vilag, amit az anyag, az akaratok iranyitanak. A dolog maga megismerhetetlen, a megismeres puszta eszkoz. +Nietzsche erre mondja, hogy az “igazsag mar nem mas, mint hasznos fikcio”. A filozofiaban nincsen deduktiv mozzanat, ontologikai kuldetes (mint Hegelnel). Deduktiv helyett interpretativ kell legyen a filozofia, ertelmezi a vilag fikcioit, nincs olyan szilard pont, ahonnan dedukalni lehet a vilagot. Ez az alap a tudat volt Kantnal es Hegelnel. Schopenhauer szamara a tudat mukodese ugyanugy resze a jelensegvilagnak, ugyanugy illuzio. Schopenhauer+szamara a megismeres ujra egyevalik az intuicioval. Ez mutat tul a tudat fogalmain, ahova a +Nietzsche fele ELET fogalom kapcsolodik. Schopenhauer vs. Nietzsche meccset a pesszimizmus porondjan jatszak.
Ebbol a filozofiai attitudbol mi kovetkezik a muveszetre nezve? Ez a filozofia mar nem ismerheti meg magat! A filozofia celja elotte az, hogy az embert szellemive tegye. A Fenomenologia es Schiller kpso korszakanak celja a kozosseg, vagyis az Allam. Hegel szelleme a torteneti idoben jelenik meg ertelmesen. S: az ember ugyanugy az akarat objektivacioja, mint a kodarab. Az ember lenyege az egyed, az individuum, azon belul is pedig a test. Nem a tudat kapcsolodik a vilaghoz, hanem a testem – 20.sz.-i fenomenologia egy iranyzata ebbol lesz. A tortenelem puszta absztrakcio.
1. A filozofia nem tudja magat megismerni. 2. A tortenelemnek nincs ertelme – nincs abszolut szellem onmegertese. Ugyanez Nietzsche 1874 – A tortenelem hasznarol es kararol – amiben kifejti, hogy a tortenelemnek nincsen erteke.
Ket romantikus kategoria kp-ba emelese. ELET (de koze nincs az abszoluthoz). A muveszet itt nem vallalhatja magara a torteneti lenyeg kibontakoztatasat.
Szepseg: Kant: szepseg szubjektiv elv (szintezis) vs. S: szepseg metafizikaja (szembehelyezkedik velt mesterevel, akitol nem sok mindent interpretal).
Kant megismerese: kepzet (kepzelet szintetizalja fogalomma, amivel az ertelem dolgozni tud), ertelem, esz. Esz maga a dolog. S megismerese: kepzetek (Auschallung) es az ertelem (Vertand?) egybecsuszik. Ezekre mind azt mondja, hogy ezek mind reprezentaciok! Mind kepzet.
A vilag ugy nez ki, hogy lent a pinceben aramlik a megismerhetetlen Akarat (“Dionuszosz maga”). O szenvedesenel fogva kepzeteket hoz letre. Ido, ter, kauzalitas csak belevetites ebbe. A nezo vagja a filmet. A szellem az a kepesseg, hogy a vilagban felismerjuk magunkat. Hermeneutikai kor ez az okossag. “Geist: Das andere seiner Selbzt” – “Szellem: onmaganak a masikja.” Schopenhauer bezarja a palackot. Innentol a Szellem mar nem aktiv. Derrida innen erdekes – aktivitas-e meg a szellem?
Ha egy inaktiv, megismerhetetlen letet allitok (nincsen logosz-szeru onteremto potencialja, mint Platon ota). A muveszet lesz a visszaut a kepzetek fokozasan keresztul. Schopenhauer szamara minel absztraktabb valami, annal tavolabb van a dolgok lenyegetol! Itt a Szellem helyett az Akarat hajszolja elore a vilagot.
Nyelv lesz a fenomenek fenomenje – a kep kepe. Tiszta atveres. Utana meg nem atallom azt hazudni magamnak, hogy ez az igazsag – a Logosz (ebben beszel a vilagszellem). Ezert mondja S, hogy az idealistak szelhamosok. Ez az ember ezen 50-60 evet dolgozott. Kozben 30 even keresztul mellozik. Tizenegynehany peldanyban terjedt el a konyve.
S elevulhetetlen erdeme: a muveszetet nem reprezentativ iranyba kell megerteni! Sokkal inkabb kovetkezik belole a nyugati avant-garde, mint Hegelbol (de azert belkole is).
Akarat
Kepzet
Reprezentacio—> Hatalom
Muveszet—> Tudas
Az intuicio nem szellemi dolog, nem intellektualis erzekenyseg, mint az idealistaknal (tehat tudatalatti). Nietzsche majd azt mondja, hogy az intellektus is csak egy oszton.
Ahogy Kant kezdi az esztetikat: a tudomany az erdek. A tobbi esztetika. A masodik kategoria..
Erdekmentesseg miatt az intuitiv akarat fontos a muveszetben, ontologiai szinten ez kozelit a vilag lenyegehez. A vilag surges-forgasatol kell tavoltartanunk magunkat, az Akarat szenved attol, hogy letrehozza a dolgokat. Az Esz passziv – undorodva fordul el attol, ami aktiv. A tudomany hiperaktiv. A dolgok lenyege, hogy az Akarat nem onmagat akarja, hanem a Semmit. N-nel sajat magat akarja. N: Schopenhauer+az europai nihilizmus betetozese. S: Az Akaratnak faj, hogy van a vilag. Isten nem oromeben teremtette a vilagot. A muveszet nyugtatoszer, amiben elnyugszik az Akarat. Az igazi filozofia is intuitiv: ket nagy nyugati filozofus: muveszet es filozofia egybeestek – +Platon es S. Platoni kontemplacio lenyege a passzivitas. Az eszme tkp. a vilagon belul az intuicioba szorul vissza – ezek mar nem aktivak, nem az esz eszmei, ezek mar a filozofiatortenet utolso eszmei. Kesobb nincs eszme.
Muveszet Schopenhauernel mint Heideggernel. A muveszet kozelebb van az eredethez, mint mas. Az Akarat/Let az tkp. egy altalanos eredet.
Harom gondolat:
1. A mu – huen a platonikus hagyomanyokhoz – megismetli az eszmet, vagyis mimetikus. Schopenhauer esztetikaja passziv. Nem lehet megerteni abbol, hogy mit csinal a muvesz – szamuzi az alkotast, a produkciot. A mu maga genezis, de intuitiv ertelmeben. Ebbol kovetkezik, hogy jobb a toredek: mert nem latom rajta, hogy megformalt/alkotott, mint egy reprezentacio. Az eszme technicitasa es nem az ember technicitasa!
2. Schopenhauer: a legyedibb, legkonkretabb eszmek illeszkednek a muveszetbe – az ember a legindividualisabb, ezert az ember a muveszet par excellence targya. Hegelnel a szellem, mint vallas par excellence formaja – az absztrakt szellem konkret formaja. Kant: ember a muveszet normaleszmenye. Aszketikus ideal – Szent, remete – ezek a par excellence alakzatai Schopenhauer szerint a muveszetnek. A non-figurativ muveszet az most absztrakt vagy nem absztrakt? Fene tudja.
3. A zene atlep az ideakon – a legnagyobb. A zene a kozvetlen objektivacioja es kepmasa az Akaratnak. Olyan kozvetlen, mint maga a vilag. Ezert nagyobb a hatasa. A zene a lenyeg.
—-—-——
2006.05.17
VIZSGAIDŐPONTOK
May 26, 30, Jun 1, 6, 8, 15, Jul 4 09:00 – 1 napra max. 10-en!
4-5 kerdeses teszt, ha nagyon rosszul sikerul akkor nincs vizsga.
Ma lesz olvasmanylista az Interneten. Addig is kb. ez: Kant (szemelvenyek az Eszbol), Schelling (Muveszetfilozofia), Hegel (uj konybol altalanos resz), Schopenhauer (Vilag mint akarat es kepzet), Nietzsche (Tragedia szuletese, A nem-moralisan felfogott igazsagrol es hazugsagrol).
Ha van igazan klasszikus egymuvu szerzoje a filozofiatortenetnek, akkor Schopi elokelo helyen palyazik erre. 3 kiadas keves kulonbseggel, egy elet munkaja. A tisztazo szandek altalaban visszafele szokott elsulni: filozofiai es esztetikai muveszetkoncepcio kozotti 5 kulonbseg vagy trivialis vagy konfuz.
NIETZSCHE
Nietzschei eletmurol nem lehet egysegkent beszelni. Nem egyertelmu, mennyire valtoztak a tezisek. Vilagok valasztjak el a muveket, de a kuzdelem Dionuszosszal, a Kaosszal, az vegig megvan. Dramatizalva ugy ertelmezheto egysegesen, mint Dionuszosz orok visszaterese. 4 korszak:
(Cselekmeny:)
1. Korai szakasz: Tragedia szuletese es a negy elmelkedes. 2. Aforizmatikus szakasz a Vidam tudomanyig (Fink: Nietzsche felvilagosodasa, pozitivista korszak). 3. Vidam tudomanyban elindult folyamatok (Heidegger ezt szereti) beernek: Zarathustra. 4. II. aforizmatikus szakasz: Tul jon es rosszon, Balvanyok alkonya, Hatalom akarasa poszthumusz gyujtemenye.
(Dramaturgia:)
1. Hogyan probal megragadni egy letet? 2. Hogy ter ki a let? 3. Hogyan ter vissza ez a let? 4. Ujabb kiserlet, hogy urra legyen a Zarathustra visszateresen – ez sikertelen, es az osszeomlashoz vezet (megorul).
De az is elkepzelheto, hogy csak a Kaosz van, es nincs atfogo folyamat.
De mi van a muveszettel?
Ket allaspont:
A. Pragmatikus/pozitivisztikus felfogas: Muveszetnek kiemeljuk a latszatszeruseget, a fikcionalitasat, es ezt ertekeljuk benne. Hozza szokunk benne, hogy hogyan kell a fikciot, mint fikciot elfogadni. A filozofia ugyanugy fikcio, csak megprobalja komolyan vetetni magat.
B. Ontologiai felfogas: Ervenyteleniti a lenyeg/latszat ontologiai dualizmusat. A muveszet annak a kozege, ahol arra kerdezunk ra (ld. romantikusok, foleg a Tr.Szul.-ben), hogy a muveszetben a filozofia organonja, az oseredeti egy lathatova valik (mint Schelling a klasszikus romantikaban). Magasabbra helyezi a muveszetet, mint a filozofiat.
Tr.szul.-ben piszkosul keverednek a schopenhauerianus es a romantikus elemek. a “86-os eloszoban o is elismeri, hogy Jena es Schopi kuzdenek a szovegben, es ez egy igen pikans kerdes, mert osszeferhetetlenek! Schopi kiatkozta az idealistakat.
Ennyit bevezetonek.
Nietzsche es Schopi
Tr.szul. Schopi es rajta keresztul Kant. Szintezis. Viszont van tortenelmi perspektiva, ami hianyzik Schopibol. A muveszet es a filozofia historizalasa – a szellem lenyege a szellemtortenet (ez termeszetesen Hegel: a filozofia lenyege a tortenete, a tortenet maga az ontologia). Tortenelmi patosz. Masik apafigura: Richard Wagner. Elso korszakot az zarja le, hogy Nietzsche elfordul ettol a ket atyatol: ez a Nietzschei felvilagosodas, amikor megtagadja az apait. 1876 Korszerutlen elmelkedes (Wagnerrol) utolso mu a korszakbol. Amikor ezt a Wagner szoveget irja, akkor mar egyaltalan nem hisz abban, amit leir – ez a jegyzeteibol igazolhato. Ez a kuzdelem a dionuszoszi erovel, ami o magan keresztul probal megfogalmazodni. Ez tkp. Zaratusthra – sajat magan, sajat testen keresztul kell ellenallnia annak, ami rajta keresztul akar gondolati realitassa valni. Mindig mast mondatnak vele. Ennek a tortenetisegnek az az ertelme, hogy Nietzsche szamara az antikvitas ujra modell-erteku lesz. A Tr.szul az egyetlen igazan befejezett muve, de ez is terhes az idobeliseg mibenletenek problemajatol – ketfele let kuzd benne. Nem egyszeruen Apollo es Dionuszosz, mert a mu osszedolgozza a kettot. Nietzsche: “Kentaur mu”. Az idoproblema megoldatlansagaval terhes ez az egesz. Ontologiailag exponalt idokep a tragedia Wagneri ismetlesen alapul. A tragedia az idonek a muveszete. Realissa teszi azt az idot, ami az Apolloni vilagban puszta struktura. Megmutatja a vilagido torteneti patoszat: rakerdezhetove valik Isten es a vilag sorsa. Apolloni klasszikus muveszetekben az ido sorsa mas: ez a latszatok vilaga, az ido is latszat marad. Lenyegvesztes eredmenye. Ketfajta idobeliseg kuzd egymassal: idealista es kanti-schopenhaueri idokoncepcio. Nietzsche elete nagy reszeben undorodott es megvetette ezt a muvet, a kentaursag sulyos kifogas volt szamara. Muvezset egyfelol organon, megalapoz egy idot es egy tortenetet. Masfelol egy hasznos fikcio, es a raepulo tortenelem csak sulyosbitja ezt. Romantika vs. anti-romantizmus harca. Az orok visszateres gondolata oldja fel ezt a paradoxont: rajon, hogy Dionuszosz es Apollo egy. Dionuszosz mas a Tragedia szuleteseben es a Zarathustraban. Ugyanaz a let ket formaban jon, es ketszer kell megkuzdenem vele, mindig mashogy. Alapveto muveszet is megvaltozik: Tragedia szuleteseben a zene, a Zarathustraban a kolteszet. Dionuszosz es Apollo = az Akarat es a Kepzet (Schopi), Wagner pedig a zene reven lep be a mube. A romantikaban a kolteszet exaltaltsaga tortent meg: a kolteszet kepes megkolteni az abszolutumot. Viszont: ez a nyelv egy zenei nyelv.
Schopi es Nietzsche:
—-—-—-—-—--
Akarat - D. muv.
(eszme) - ez nincsen. Pedig az a filozofiai feladata, hogy a szintezist elvegezzuk: a tragedia atzenesiti a nyelvet, ami kifejezove teszi a zenet. Ez a romantika csabitasa. Nietzsche visszacsempeszi a nyelvet Schopiba – a tragediaban megis beszelunk egy olyan nyelvet, ami a vilag lenyeget fejezi ki.
Kepzet - Apolloi muv.
Megj.: Zene kozvetlenul reprezentalja az akaratot. Azert valasztotta, mert nem reprezentativ. Apollo tragediaja reprezentativva teszi. A vilag lenyege lehetove valik: Dionuszosz epiphaniaja, ami a mar romantikus es nem Schopi.
—-—-—-—-—--
A kar testesíti meg azt az altalanossagot, az ősegyben foglalt testvériséget, ami visszavezeti a termeszetes kozosseghez. A kart kepzeljuk bele abba a volgykatlanba, amibol Dionuszosznak fel kell emelkednie, ki kell lepnie, meg kell jelennie. A tragedia nem mas, mint a reprezentacio visszavetele az egybe. A filozofia kezdete Oedipusz es Prometheus. Az individualizmus tundoklese es bukasa.
Schopinal a muv elvisz a vilag zsongasatol, es gyogyszerkent funckional. Nietzschenel ez egy keseru pirula. Nietzsche visszater egy mimetikus modellhez! Schopinal a muveszet kivezet az eletbol, es kvietizmust sugall. Nietzsche muveszete meggyoz arrol, hogy reszt kell vennunk a vilag szenvedeseben. A ket istennek szuksege van rank, hogy megjelenhessenek. Ezek nem pogany istenek, hanem ra vannak utalva az emberi patoszra (ez mar a Hatalom akarasara utal). Az az ember, aki igent mond es jatszik, szenved, reszt vesz. Szemben Schopi “gyaszhuszar esztetikajaval”, ahogy Nietzsche nevezte, ami kivezet ebbol.
Meg egy szempont: mi tortenik a kolteszettel? A Nietzschei valasz a Tragedia Szuleteseben az, hogy a zeneben Apollo hajlando Dionuszoszi nyelven beszelni. A kolteszet ugyanugy kimondja a patoszt, viszont a kepek csak kepek maradnak, mig a tragedia visszavezeti a patoszt a letezobe.
Mi maganak az egesz gorog vilagnak a lenyege? Ami az ido lenyege, ami a gorogoket unikalisas teszi!
Ez Apollonnak koszonheto. Ezert van a muveszetnek filozofiai szerepe. Dionuszosz tokeletesen jolerzi magat a babiloni orgiakban. A let, mint ido: a gorogok az egyetlenek, akik kepesek megformalni a sajat idejuket=letuket. Babilonban ezek az orgiak teljesen formatlanok, az elvhajhaszat elfogadhatatlan es kicsapongo megnyilvanulasai.
A muveszet, mint elethazugsag! Az igazi elso gorog muveszet a dor epiteszet es az eposz.
A gorogok atkozottul Dionuszosziak, es ezt rendszabalyozni kell, Freuddal szolva el kell folytani! Minel inkabb Apolloni, annal inkabb Dionuszoszi.
Megtamadjak oket a perzsak: Dionuszoszi behatas. Erre mar nem eleg a dor muveszet meg az eposz, nem birjak elfolytani a szenvedelyuket, ezert uj muveszetekre van szukseguk. Dionuszoszt egy ellenmereggel ki kell oldani: kitalaljak a Dionuszoszi muveszeteket – Dionuszoszt a muveszet kereteben ragadjak meg, es ezaltal megszeliditik. Tortenetet es torvenyt tudnak maguknak adni: akiket nem ural a termeszet torvenye, hanem kepesek a sajat torvenyeiket megformalni.
Mi a varatlan baleset, ami ezt a dolgot folulirja, ami a gorog kozmosz felbomlasahoz vezet, es tkp. a tortenelemhez? (Ha sikerult volna zart rendszert epiteniuk akkor nem lenne tortenelem.) Tulsagosan jol sikerult az elfolytas: a kulso Dionuszoszi hatas emlekeztette oket Dionuszoszi eredetukre. Az elfolytasban elfelejtettek sajat metafizikai eredetuket – Dionuszosz eredetileg nem gorog isten, hanem az Idegen, egy gyokertelen. Masik gorog elony: kepes integralni az idegent. Mindenki mas elbukik, ok viszont meg tudjak formalni. Amikor viszont atstrukturaljak az Apolloni fedezekeiket, akkor eszukbe jut az eredetuk: ami Apollon elott volt, a dor oszlopok es a Homeroszi versszakok elott? Az eredeti Dionuszoszi kep, ami Dionuszoszi kepeket szult. Mi az o multjuk? A mitologia: ahol az Istenek harcolnak a titanokkal. A kollektiv tudattalan muve, ami megalapozza Dionuszoszi muvuket. Ahogy az olimpuszi istenek elbannak sajat eredetukkel. Az igazi gorog isten az Apollon. A hegyen ok egy apolloni vilagot rendeznek be. Amikor jon a masodik apolloni hullam, akkor a gorogog felnek, hogy visszaternek a titanok, viszont az isteneik mar nem vedik meg oket. Megcsinaljak Oedipuszt es Prometheuszt: megszuletik az emberfeletti individuum (=titan), aki kepes arra, hogy visszakosson minket embereket az egeszhez. Mint Marcos es Chavez, a delamcsi populizmusban. Nietzsche: megtalaltam a modern titant, Wagnert. Ujra fogja alapozni a muveszetnek a nemet letezes jovojet. Ez a politikai sik. Ellenallunk a latin kulturanak (kesobb a zsido kulturanak). A florentin opera olyan ellensege a nemeteknek, mint a gorogoknek a perzsak. Elobbinel a nyelv uralkodik a zenen, utobbinal a zene a nyelven.
Szokratesz ebben az ertelemben az elso modern: nem csak metafizikai gyogymodkent keresi a latszatokat, hanem azert, hogy a vilagban a kepzetek kozott metafizika nelkul is jol erezhessuk magunkat. Ez nem tetszik Nietzschenek. Miert hittek a gorogok Szokratesznek? A gorog fiatalsag viragai, az okos, szep es gazdag Platon hogyan allt ossze egy alacsony, csunya, nem gorog figuraval? A gorogok naivak, ok nem tudjak, ki Dionuszosz. Obenne is Dionuszoszt lattak, Platon azt gondolta, hogy uristen mennyit kellet harcolni azert, hogy ilyen ronda legyen. Viszont ez nem a szenvedely volt, hanem egy idegen oszton, amibol a megismeres szuletett. Kesobb jobb belatasra tertek, de akkor mar keso volt: megfertozte a gorog pszichet, es meg meg is jatszotta, hogy tragikus sorsa van – utolso szavak, korulveszik a baratait, Platon megirja: ez az uj tragedia. A tragedia tovabbelese a platoni prozaban? Nem, ez hazugsag, amit a gorogok bevesznek! Ezt a csorbat kell Wagnernek kikuszobolni.
—
A szokratizmus vonala: racionalis elethazugsagokra van szukseg ahhoz, hogy megmaradjunk. Ezzel meg is maradtunk a mitologiak vilagatol. Minden kepzetet, plaszticitast elkezdek hasznossagi szempontbol nezni, es nem moge akarok latni. Nem az eredetet vizsgalom, hiszen a vilag latszatok osszessege, es az nem mutatkozhat meg. Ez Schopi lenne, de az a kulonbseg, hogy a racionalista Nietzsche azt mondta, hogy a latszatok onmagukban veve erdekesek: ezek az elet tenyei. Tudom, hogy az igazsagot nem tudom felfedezni – ekkor ket lehetoseg van: Schopenhauer es Nietzsche. Vagy elfordulok, vagy elfogadom. Megszoksz vagy megszoksz. Nietzsche geneologikus fordulata: oka van a latszatoknak! Latszat letukben felfedezzuk azt az erdeket, azt az eredetet, ami eletre hivta oket. Nem elfordulok, hanem elkezdem interpretalni a latszatokat. A tragikus nyelvben kimondhato volt az igazsag, itt viszont latszatokbol kovetkeztetek latszatokra, de a geneologiajuk az igazsaghoz vezet. Kritikai filozofia teljesen letjogosult, hiszen nincs mas dolga, hogy ramutasson arra, hogy mi hivta letre a latszatokat Dekon?. Szokrateszi latszatot az hozta letre, hogy vedekezni kellett egy Dionuszoszi tamadassal szemben.
Muv/vallas/moral – milyen igenyek es milyen intuiciok hivtak letre? Ezeket persze nem tudom visszavinni a vilag lenyegehez.
Nem tudjuk befejezni. Csak annyit, hogy mi lett a zenebol. Elso konyv 215-os aforizma. “Buzik” cimu. “Onmagaban veve semmilyen zene nem jelentesteli vagy mely. Nem beszel az Akaratrol vagy a magabanvalo dologrol. Csak egy olyan korszakban, amikor az ember teljes belso eletet [patosz] a zenei szimbolika uralta. Az intellektus csak belevitte a sajat kepzeteit a zenebe, ugyanugy, ahogy az epiteszetnel is a vonalakba es tomegekbe ezeket asszocialja, ami pedig teljesen idegen a mechanikai torvenyektol.” A termeszettudomanyok szempontjabol ir, felvilagosodott korszak.
Hogy valakire emlekeztessem onoket, akit megszerettek a felev soran: Hegelrol van szo termeszetesen. 4. konyv utolso aforizmaja. “A muveszet alkonya”. “Ugyanugy, ahogy az ember fiatalkorara emlekezik, es az emlekezes unnepeit uli, ugy all a muveszet. ... A muveszet fenomenjet az indukalja, hogy az ember visszaemlekezik a fiatalkorara (filogenezis), amikor eljatszott az ember sajat eredetevel, hiszen az ember egy nagy majom. Akkor meg azt gondolta, hogy a tragediaban a let lep fel, mint Nietzsche fiatalkoraban. Egy hamis eredet fenyeben tetszelgett. Megyunk mar mindjart (13:19). Ez nem zarja ki azt, hogy ez a legjobb, amink van. Korabbi idok erzetebol orokoltuk, amikor a patosz friss volt es elhasznalatlan, amihez kozvetlenul nem ferunk hozza. A nap mar lement, ugyanakkor ez eletunk ege meg izzik es vilagit altala, holott azt a napot mar nem is latjuk.” Ezekkel az orokervenyu szavakkal zarunk.
THE:END