otdk.eszetika _Székely Juli - Plakatok_ A plakat mint muveszeti forma. Elemezni kell a plakatokat. 1919 - Plakatugyekert felelos poszt, Kassak Lajos. Rogton el is tavolitjak. Kassak: a targynak nem kell szerepelnie feltetlenul a plakaton. A harmincas evekben Kassak is a tipografia es a reklamgrafika fele fordul. Mvveszi plakatokat partolja, ezert utkozik ossze Kun Belaval. Majakovszkij: ures ablakokba es kirakatokba teszi ki a plakatjait. Uj kontextus. A gyorsasag es az utcai kornyezet eleme itt jelenik meg. Kurt Schwitters: hulladek kollazsok. Az alapanyag a szoveg, de osszmuveszeti kozegben lenyegul ujja. A plakat mindig a korozes, a mozgositas muveszete volt. Az ARC plakatok is ebben a kontextusban mukodnek. A reklam es a muveszet kapcsolata. ARC manifeszto. De mara mar tul vagyunk ezen. Ez csak egy szimulalt kovetkeztetes. Oiviero Toscani, 1990. Koltok versei a metrokon. Megsokszorozodnak a kapcsolodasi pontok? Nem, egy masik rendszerbe nem lehet reflektalatlanul atlepni. POLIFONIA kiallitas. Gerber Pal: Egy mondat egy busz oldalan. Sugar Janos, Fenyujsag, 1993. Artpool: Liszt Ferenc ter. Ioan Brunus: Fluxus Zászlók, 1992. Bakos Gabor: PPP, 1997. Reklamkampany, de nem fogyasztoi javakat propagal, hanem a Metafizikat. Ez nem reklamtabla, 1998. Szakitas egy korabbi muveszi modellel. [Sikeres lehet?] ARC 2000: Nagy Kriszta: 1x1 tabla, 1998. ARC azota folyamatosan veszit progresszivitasabol. St.Auby Tamas: Egyetert-e azzal, hogy. Azert az ARC kozerthetove tett bizonyos tendenciakat. Kezdett vitaforumma valni. Kozeget kepez. Fikazni konnyu, alkotni nehez. Mutass mas arcot, keruld a semakat, stb. Egeszseges modon, bar gunyosan teszik fel a kerdeseket. De azert nem kene eljatszani a hulyeket. A szep noi arc es a mozdulat kettossege. _konkret plakatelemzesek_ Csikos Arpad: Ures vilag. Fekete/feher. Tart ablakok ejszakaja. Tartalmatlan, vagy szuggesztiv? Kivul es belul ugyanaz a mozdulatlansag. Hohol Aniko, Szenpetery Melinda: Sarkok. Ragasztoszerv-reklam. Szuper-fikcio. Fiktiv fogyasztasi targy. A siker felmutatasa egyuttal eltunteti a strukturat, a szinek kontrasztjat. A ragaszto kepe es alkalmazasa eltunteti a plakat attrakciojat. Pinter Gabor: Musti. Fogyasztoi demonikus. Gagyi. Az esztetikum devalvalasa. Duchamp: "Lehetetlen a muveszetet es az eletet elvalasztani." THE|END _QQQ_ Bacso: Danto nem strukturalista. Minden mualkotas indexe onmaganak. A reklam viszont akkor jo, ha minel egyertelmu. Hogyan ussza meg a reklammuveszet, hogy kimenekuljon az egyertelmusegbol? Bacso: Mert nem a XIX.sz.-ban kezdi? Toulouse-Lautrec? Radnoti: A plakat visszalep a kozvetlen celjaitol, hogy valamit hirdessen, ebben rejlik az ironiaja? Igy teremti meg az autonomiajat? Radnoti: Oriasplakatnak mi a specifikuma? Mindaz amit mondott, az altalaban a plakatra is ervenyes lehet.. SzJ: nem muzeumi kornyezet, hanem szabadteri kiallitas. A plakat es az en arcom. Radnoti: En nagy orommel szoktam olvasni a plakatolt verseket. Pinter: Az elejen meg a gyonast is emlegette, ehhez kepest a mustos plakatot nagyon szogletes es eroltetett elemzest adott. SzJ: Neha az elemzesem sajat parodiaja lesz. Bacso: A plakativitas problemaja. Az agitprop jellege a muveszetnek? Aligha ussza meg. A mi generacionk szamara minden ami agit, az remuletes. Bacso: Andy Warhol es az o osszes Mao kepe? SzJ: Irok a Warhol konnotaciokrol egy haromlaplakattal kapcsolatban. Radnoti: Voltak nehany evvel ezelott, hogy magyar muveszek rajzai jelentek meg a hasznalatlan plakathelyeket. Felnagyitott rajzokat. Ez alkalmatlan volt. SzJ: Igen, az oriasplakatot mint mufajt neha felreertelmezik. Kata: A plakatatragasztasok. Marketing vagy muveszet? THE|END _Kulcsar Eszter: A magyar termelesi film nokepe._ Feminista szempont. Sokretu gazdag artikulalt tradicio. A diszkriminacio ellen lep fel. A filmekkel kapcsolatban is. 70-es, 80-as evekben nyugaton viragzott, M.o. 1940-53 kozott. Csak szinkronideju filmek elemzese, es videki temaju filmek is csak kontrollkent jelennek meg. 19 film keszult, a szukitesek utan a kovetkezo filmeket elemzem... "Allami Aruhaz" ... . A nyolcvanas evektol elemzik ezeket a filmeket, elotte csak sematikusnak tartjak oket. Utana: harom movitvu: nevelodes, szabotazs, termeles. A cselekmeny a termeles fokozasara iranyul. A hosok mindig szocialista ipari kozegben, munkajuk vegzese kozben lathatoak. A Sztalini szocializmus valtozasokat hozott a nok szerepevel kapcsolatban, fuggetlenul a szerves tortenelmi folyamatoktol. [???] A termeles novelese erdekeben kellett bevonni a noket a termelesbe. Propagandafilmek: szorakoztatva neveles. Igy jelezte a nokkel szembeni elvarasokat. A dolgozat celja, hogy felmutassa: a noi egyenjogusag csak reprezentacio, valojaban a nemi identitas elveszteserol szolnak ezek a filmek. A noi sztereotipiak azonban valtozatlanul mukodnek bennuk. Szerkezet: vilag, szereplok elemzese, filmek elemzese, noi szerepek elemzese. Noi szerepek: ... . A nok nem szemelyukben fontosak a filmekben: megitelesuk kzarolag a munkateljesitmeny alapjan tortenik. A tanulashoz es az elolepteteshez valo jog. Fel sem merul, hogy barki gondoskodna a csaladrol. Kizarom a valosag vizsgalasanak szempontjat. Nem egyertelmu a film-valosag kapcsolat. Viszont pontosan azert kerhetem szamon a filmeket, mert propaganda jelleguek. Ha mar itt sem egyenloek a nok, akkor a valosag is szornyu lehet. Valamint feltarom a filmek belso ellentmondasait. Himsoviniszta, macho-jellegu beszolasok, mozdulatok. A magyar filmtortenet egyik reszerol sem keszult meg feminista elemzes. THE|END QQQ Bacso: Ha mar Krackhauert szoba hozta. Offenbauh konyve. A polgari piackepes tarsadalom: mindenki teljesit, nemisegeben pedig visszaszorul. A Sztalanista tarsadalom pedig ezt hatvanyra emelte. Miert tekinti ferfinek ezeket a munkasokat? Mert akar valami olyasmit raolvasni, ami az egeszet alamosta, es a nemi szerepeket teljes mertekben erodalta. Miert akarja ezt az 50-es evekre visszaolvasni. Eszter: A noket sokkal sulyosabban nemtelenitettek. A noket viszont tovabbra is ugy kezelik, mint kis joszagokat. Bacso: Nem valasz. Nem akkor kezdodik. Mert nem korabban keresi ezt korabban. A XIX.sz. ezt mar tudta. Eszter: Mert ez a filmmuveszet a noi egyenjogusagat hirdeti az ideologia szintjen. Az 50-es evektol korlatlan a nok altalanos szavazati joga. Csaladi es anyasagi juttatasok. Egyetemi oktatatasban megjelennek a nok. Tortentek fontos dolgok ott. Radnoti: Kerdesem ellentetes jellegu, es Bacso tanarur kerdesenek kritikaja. Mennyire dolgozza ki a nemi szerepek valtozatlansagat. Az Allami Aruhaz a nagyoperak szerepeit hozza, az osszes nemi szereppel egyutt. GacsAnna: En olvastam a dolgozatot. A dolgozat mind a ket dologra reflektal. Abbol a kozkeletu allitasbol indul es oda erkezik vissza, hogy a dekralalt egyenjogusag eredmenye az lesz, hogy egyreszt konzervalja a regi nemi szepeket, masreszt semlegesiti. Viszont nem mondasz semmi ujat. Eszter: Igen, sajnos kozhelyek szintjen mozognak a kovetkezteteseim. Majd a doktori iskolaban megkapom az ehhez szukseges hatszelet, a feminista hatteret hozza. Bacso: Tarsadalomtortenet nelkul nincs gender. Nem fogja tudni igazolni az allitasait, rossz terepen dolgozik. A 30-as evek filmje alkalmasabb erre. Ott a film a noi nemi poziciobol hozza ki a sikert. Radnoti: Maga fol akarja dolgozni ezt az egesz tortenetet, ugye? Az operettben is kellene kutakodni. Errol rengeteg adat van. Az operettvilag rettegett tole, hogy el fogjak nyomni. A cenzor elment a Csardaskirajnore, es kovetkezo este is megnezte. THE|END _Dunajcsik Matyas: Proust, Blanchot_ Hosszabb folyamatnak az elso resze. Sem regenyt nem olvastam, sem a masodlagos irodalmat. Nyomozati anyag. Ketszeresen olvasas. Raolvasas. Blanchoti raolvasas. Illetve az iras olvasasa. Trukkoket fogok mutatni. Ketszer ket reszt nezek meg. Az eltunt ido nyomaban elso es utolso reszerol. Blanchot: Irodalmi ter c. konyv elso resze, illetve az Alom, ejszaka fuggelek. Miert epp Blanchotval jovok itt? Paradigmatikus alanya Proust a Blanchoti elemzesnek. Parafaszoba, magany, folyamatosan dolgozik a muvon. Befejezetlenul is maradt. 3 technika vizsgalata. Proust tudatosan hasznalja az irodalmi ter kulonbozo technikait. Elso. A regeny inditasa. Egy ekkora regenyt nehez elinditani. A becsalogatas gondolata. A humsziren. Beleenekles. Az egesz regeny fraktalszeru, az elso szoban benne van az egesz regeny, es igy tovabb az elso mondatban, bekezdesben, stb. Szentkuthy is ezt irja. Combrayi eletkepeket az akaratlan emlekezes motivuma inditja. Itt van tehat ilyen eloszor, nem a sutinel amire mindig hivatkoznak. ebredezik a narrator, ahogy fordul jobbra-balra az agyban, felmerulnek az elete emlekei, a butorok kortancot jarnak. Ez olyan, mint amikor elkezdunk olvasni egy regenyt. Meg nem latjuk at a regeny vilagat. A megszilardulas mellett ez itt az iras metaforaja. Proustnal ez jelentos modszer. Exkurzusnak latszo fejtegetesek elmeleti tamogatast nyujtanak. Pl. Vermeerrol szolo reszek. Miert fugg ossze az alom es az irodalmi ter? Tobb utalas. Magavesztes, amikor az ember tavol van sajat magatol. Eggye olvad a kornyezetevel. Idezetek jonnek most. Blanchot: ott ahol alszom, .. a lenyem maga az a hely. A tartozkodasi helyem a lenyem. Proust: Elaludtam megegyszer, ... minden mely alma, aminek en csak kis resze voltam, es erzeketlensegevel hamar egyesultem. A terido fuggetlenseg. Ezt Blanchot csak kijelenti. Proust: az ebredezo ember eloszor az idobe es a terbe akar visszakerulni. * * * Ez az alomszeru inditas szelid, az iro kezenfog minket. Mivel ez a regenyen belul tortenik, ez egy raeszmeles, nem pedig egy utazas. A masodik resz a masik reszlettel foglalkozik. Ez tekintheto az akaratlan emlekezes megfejtesenek. Az akaratlan emlekezes az idonkivuliseg tapasztalataval egyenlo. Az a leny, aki megizlelte ezt a benyomast, .. megszuntek a halallal kapcsolatos aggodalmaim. Ne aggasztottak a jovo viszontagsagai. ... Irastechnikai szempontbol ez hogyan tortenik? Az olvasott szoveg orok jelenidejuseget hasznalja ki. Ketfele olvasaselmeny. A jelenikdeju olvasas, illetve az olvasoi tudat, amiben elrendezonek az olvasmanyelmenyek. Mozivaszon hasonlat. ... [Itt egy kicsit magat ismetli az eloado.] Az akaratlan emlekezes hatbatamadja a tudatot. Tehat akatlagosan megismetelhetetlen. A behataroltsag nelkuli dimenzioba lokodik ki a hos, egy referencia nelkuli beszeddel szembesul. Ugyanakkor megjelenik az irodalmi terbol valo kikacsintas. A vegen az akaratlan emlekezesek akaratlan emlekezesekre is felmutatnak. Raadasul az olvaso adott esetben emlekezhet ezekre az elmenyekre. Ki- es beleptet az olvasot az irodalmi terbe. * * * Nem csak az irodalmi terben, hanem az irodalmi terrel is dolgozik Proust. Nem tudja megragadni az idot, mert az irodalom maga az elunt ido. Amikor a narrator az irodalom nyomaba ered, a vegen az iro iro lesz. Viszont a regeny csak ez igerettel zarul. Az igazi nagy munka nem kezdodik el. Mi ert fecseg minenfelerol ... Borges. THE|END QQQ Somlyo: Az idotlenseg az eltunt ido? Hat nem. Egyebkent is az "elveszett" ido a franciaban. Az elveszitett ido csak ott lehetseges, ahol tovabbra is van meg ido. Az idotlensegben nincs mibol vesziteni. Somlyo: A regeny kezdete olyan mint az akaratlan emlekezes. HAt nem biztos. Van egy fontos strukturaja az akaratlan emlekezesnek. DMP: Szerintem ezt a strukturat ra lehet huzni az ebredestapasztalatra. ... Somlyo: Akkor nagyon ki kell dolgozni, mert nekem csak motivumhasonlosagokat mutat itt. DMP: Sokszor megtortenik, hogy motivumokat felvezet, es kesobb bontja ki. Az alvasjelenetre egy csomo helyen utal, raadasul az akaratlan emlekezes temajaban, nehanyat most felolvasok. Radnoti: A regeny vagy az irodalom az idotlenseg formaja. Bacso: A Bahtyin-szakertoket tavol tartjuk majd a bizottsagbol. Viszont az idotlenseg megfogalmazassal tenyleg kell vigyazni. Husserltol Blanchotig csak felfuggesztettseget jelent. Hagyja, hogy a vilag, a ter korulotte felepuljon. De a ter ido nelkul nem van. DMP: Ilyenkor nem tortenik semmi. Bacso: Dehat megis, felepul korulott a ter. DMP: De nem folyamatkent all elo, hanem allapotkent. Marcel: Blanchot is azzal gyanusitottak, hogy egy klasszicista idotlensegrol beszel. De Man is innen tamad. De nem. Blanchot az orokkevalosagrol beszel. A tortenet harmadik retege a feledes. Ez terbeli format olt. Kivul, kuldo, elragadott. Pl. egy kubista kepzodmeny. Tobbszorosen terbeli aspektus. Vagy Beckett Proust tanulmanya. Nincs idobeliseg, csak idobeli kifejles. Radnoti: Van egy kerdesem amit fellengzos volan hermeneutikai megjegyzesnek nevezni. Azt mondta, hogy nemolvsta. Ez azert megoldhato. Van egy Proust kutato egy kortars regenyben, aki sosem olvasta Proustot. Klinsky: "..." Bacso: "Milyen jo hogy maguk csak ketten vannak testverek." THE|END Marosan Bence: Lovecraft. Ponyva/szepirodalom. Egy melyen berogzodott szembeallitas, ami ma kezd feloldodni. Komoly es szorakoztato irodalom. Itt problematikus a szetvalasztas. Gadamer: "Egy olvashatatlan konyv elzarja az utat a ... lenyegmegismeres fele. A mu betekintest enged az emberi ittlet lenyegebe." A remtortenetek az emberi ittlet milyen aspektusaval foglalkoznak? Varazslok, vampirok, verfarkasok. Tobbsegunk nem hisz benne, szkeptikusak vagyunk. Idegennek az eletvilagtol. A szepirodalom legtobb muve a mi eletvilagunk tarsadalmi es mas problemait bontja ki. A remtortenetek nem az immanens eletvilaggal foglalkoznak. A remtortenetekben a legosibb emberi erzesrol, a termeszetfelettitol valo felelemrol van szo. [Mennyiben termeszet-feletti?] Ez a tema a romantikaban lepett szinpadra. Goethe Faustja egy ilyen remtortenetet dolgoz fel, bar altalanos horizontra feszitve. Mary Shelley: Frankeinstein. .... Stoker: Dracula. Mi ezeknek a muveknek a tetje? Mi a mondanivalojuk? * * * Ezt mar emlitettuk. [Ez dramaturgiailag rosszul sult el.] A termeszetfelettivel valo talalkozas. [Nem! Letmodokrol van szo!] Hogyan eli meg az ember azt, ha az eletvilag szovedeke megbomlik, es egy idegen szfera lep be? Hogyan eli meg ezt a normalis ember? Lovecraft kulon kiemeli, hogy olyan foszereplo kell, aki szkeptikus, materialista. Esztetikailag sutbavag egy ilyen tortenetet az, ha egy okkultista a foszereploje. A XIX. sz.-i Edward Bulmen Richton ezt a hibat koveti el az irasaiban. Az ember kiszolgaltatottsaga. Nezzuk meg Lovecraftot. Aki amator ironak tartotta magat. Kiserletezo ember volt az irodalomban. Kulonbozo temakat egy adott hatasmechanizmus es eszkoztar birtokaban epitett fel. Pl. a 'kesleltetett magyarazat elve'. A novella ketharmadanal a foszereplot sokk eri, amire csak az utolso bekezdesben, mondatban kapunk magyarazatot. Masreszt vannak elejtett megjegyzesek, amik utalnak erre a befejezesre. Azert Lovecraft van olyan jo iro, hogy mindig ujszeruen hassanak a muvei. Amitol jelentos muvek, az sajat maganmitologiaja. A Veneknek nevezett foldonkivuli lenyek, akik atvonulnak a Foldon. Lovecraft minden ilyen tortenetben idegensegukre helyezi a hangsulyt. Levinasi ertelemben arctalanok. Nem nevezhetoek gonosznak. Nem szemelykent jelennek meg szamukra az emberek. Targyi szferat jelentenek nekik az emberek. Taplalek, kiserleti targy, vagy csak akadaly. Abdul Al Hazred, sajat gyermekkori fantazianeve. Necronomicon. Richard Upton Pickman. A muvesznek a szep mellett a visszataszito megfestese is fontos. Hatter: fiktiv foldrajzi kornyezet. Miskatonic volgy, Kingsport (Marble Head), Arkham (Salem) varosaval. Uj angliai kornyezet. John Malton * hatasa. A kozmosz szebbik arca. A remeny, Ernst Bloch: lehetetlen, hogy a halale legyen az utolso szo. * * * Egy mu kiemelese. "Eryx falai kozott". [???] Sci-fi. XXIII. szazad. Az emberiseg eljut a Venuszra, es egy primitiv gyikszeru fajjal talalkozik, akiknek kultikus targyai a kristalyok. Ezek fontos eroforrasok az emberek szamara. A foszereplo egy nemzetkozi nagyvallalat alkalmazottja, aki a Venuszon azon tunodik, miert nem irtjak ki ezeket a lenyeket egyszeruen. Ezek a primitiv lenyek viszont fogjul ejtik, es itt is hal meg. A masodik resz a feljegyzeseket abrazolja. Szerepcsere tortenik, mert mi vagyunk azok, akik idegenkent erkezunk egy bolygora. A sajat idegensegunkrol van szo, illetve abban, hogy mi a ket fajban a kozos. A novella vegen a haldoklo fohos azon elmelkedik, hogy nincs kozos merce, ugy nincs alacsonyabbrenduseg. Ez megvalaszolja a rasszizmus kerdeset. THE|END QQQ DMP: Nem lehet, hogy a Kutulu mitosz eri csak el a mualkotas-szintet? Radnoti: Nem lehet, hogy itt science-fiction kontosben a gyarmatositas problemajarol van szo? Amikor Cortez meglatogatta az Aztekokat, az egy idegen-lenyek-latogatasa volt. Bacso: "Mi vagyunk sajat magunknak a legidegenebbek." Walter Benjamin Kaffka tanulmanya. Jaspers fele hatarszituaciok. A remtortenet es ETA Hoffman nem allithato egymas melle. Somlyo: Sulyos mufajelmeleti problemakat vet fel, aztan elmesel egy tortenetet. Hogy lehet egy muveszet alatti mufajhoz tartozo mu megis magasmuveszet? [Mert egyszerre ket kategoriaba tartozik.] Todorov: a fantasztikus irodalomrol. Mario Praz: Fekete romantika THE|END Cibere András: _Zene es Tanc_ Chopin: 24 preludje. Feldolgozas, 2002. Trafo. Ketevente allnak elo uj eloadasokkal. Marie *, kanadai koreografusno. Mik a megkulonbozteto jelei? Radikalis vilag: kerul minden olyan a testhez es a testbol fakado megnyilvanulasokbol fakado jelentesesseget, ami szimbolikus. Sajnos sok kortars tancnal megfigyelheto, hogy a tiszta tanc jegyeben zajlik az eloadas, torteneti dramaturgia nelkul. Ez sok bloffre ad lehetoseget es alkalmat. A magyar kozonseg 20 ev szolotermesebol kevert eloadast lathatott. A tanc kontextusat maga a test adja. A tanc dramaturgiai terepe a test maga. A mozgas nem eszkoz, nincs benne celiranyossag. Nem kivan eljutni valahonnan valahova egy dramaturgia menten. Ot a statikus test erdekli. De nyilvan ugy kell foglalkoznia ezzel, hogy mozgason keresztul teszi nyilvanvalova. A test dramaturgiaja. [???] A Tavaszi aldozat, korai darab. A zene es a tanc kozotti viszony: parhuzamosan haladnak egymas mellett, de a mozgas nem tamaszkodott a zenere. Nem mankokent hasznalta. El-eltert a zenetol. Foleg a szoloknal repetitiv ritmusok, amit kovet a tancos, majd lassan elcsuszik a zenetol. Tagabb lesz az eloadas kontextusa igy. Schopin. Egy masik eloadassal, a Vilagsikollyal egyutt mutattak be. Par szo a Schopin murol. Nagyon jo a valasztas. Vegigjarja az osszes dur es moll hangnemet. Ez egy szerkezet, amire lehet tamaszkodni. Molnar Antal: A romantikus zeneszerzo. Probalkozott operaszerzessel is, az egyik tanara inspiralta erre, de aztan megsem foglalkozott ezzel. Inkabb zongoramuzsikara koncentralt. A zongora termeszetebol fakad. A zongora lelket szolaltatjak meg. Ugy kell elkepzelni az eloadast, hogy a tancosok nemtelen jelmezben vannak. Vastag fekete szalagok a nemi jegyeken. A fejukon tarej. Ferfiak es nok vegyesen, de ez az elmondottak alapjan nem fontos. A jelmezek nem asszocialnak sehova, de tobb lenyegesseget kepesek megukba suriteni. A zongorakalapacs, a kotta, a billentyuk. Ez viszont sosem konkret, csak felvillan. [Az ertelmezo koveti el azt a hibat amit elotte letiltott.] A mozdulat mindig elter a didaktikus jelenteses tartomanytol, hacsak egy mozzanatban is. [Kb. mindig ez szokott tortenni.] Schopenhauer zenefilozofiaja. Mit allit Schopenhauer a zenerol? A zene nem kifejez, hanem kozvetit. De most pontatlan vagyok, de majd pontositok. Ez azt jelenti, hogy a zene nem ezt vagy azt a meghatarozott oromet vagy vidamsagot, hanem magat az oromet es vidamsagot kozvetiti. [Intencionalitas hianya!] Miert nyilvanulnak meg a hangok ugy, mint az akarat? A szinpadon azt latjuk, hogy a tancosok iszonyatosan dolgoznak. Hasznaljak az arcukat, lihegnek, fujtatnak, egyetertest tanusito harcban allnak. Egy dologert harcolnak, kozosen. Meghatarozott egymaskozti viszonyaik vannak, de ez nem hierarchikus. Nem ertelmeket fejeznek ki, hanem valamifele groteszk eletjelenseget. Szaksajtoban azt irjak rola, hogy Sch a XXI.sz.-i ember maganyossagarol akar beszelni, es groteszkkent irjak le a produkciot. Viszont szerinte nem mondhatjuk rajuk, hogy groteszk, mivel nem karakterek. [Dehat groteszk lehet egy embernelkuli mualkotas is.] A tancosok hang-karakterek. Csak groteszknek tunnek. Schopin az egyes hangnemek sajatossagait hasznalja ki, szinte naplorol van szo. Sch viszont nem koveti a zene hangulatait, hangulatvaltozasait. Zenei aforizmakra reflektal inkabb. Egy pelda: az egyik legrovidebb etud. A sotetbol egy hihetetlen eles feny, es rogton egy labdajatek jelenik meg a szemunk elott. Viszont ugy tunik, hogy minden egyes szereplo azonos intenzitassal jatszik. Nem fontos, hogy kinel van a labda. Ez maga az erzet, nem pedig egyszeruen egy labdajatek. A legnagyobb erenyuk, hogy sikerult a schopini muvet ugy megjeleniteni, hogy nem mentek el egy masik alternativa fele. Nem jeleneteztek le a zenet. Filozofus melyhagyomanyt es zenei gondolkodast otvoz egy gyokeresen uj tanccal. THE|END Bacso: Dezantropofizacio. Es akkor hogy mozognak? Kesesben vannak? Disszonans? Andras: A Schopin eseteben koveti a zenet, csak nem interpretalja. Bacso: Akkor mit csinal? DPM: A test statikussagat csinalja? Andras: Nem szenvedelyesek, csak erosen dolgoznak. Bacso: Egy mukodo szervezet az egesz, es minenki egy reszecskeje? Andras: Ot a zene megszuletese erdekli. Az az energia koti le, amivel a hang megszuletik. Nem a szenvedelyes, hanem a nyers. Olyan szempontbol, ahogy egy muvesz megir egy zenet. Bacso: Dehat a Schopin kesz van. A tanc mellette bomlik ki? Amikor vege a zenesznek, akkor elmetszi a mozgast? Andras: Ugy van ez szerintem hogy hitelesebbnek erzi azt, ha a megszuleto zenere koncentral. Az etudok sotet, es felvillano jelenetek. Nincs dominancia egyik vagy masik rovasara. Bacso: Tobbszor ugyanugy tancoljak? Kotott koreografia. Andras: Mindig ugyanazt csinaljak. GacsAnna: A dolgozatban en azt olvastam, hogy folytonosan valtozik a tavolsag a zene es a tanc kozott. Van egy szinhazi illuzio, aminek kereteben valtozik a viszony a ketto kozott. Andras: Ez a korabbi darabokra ervenyes, ezt irtam a dolgozatban. Hunor: Nekem ugy tunt amikor lattam, hogy ket struktura utkozik. Somlyo: Apro kerdes. En azzal vigyaznek, hogy csak emberek lehetnek groteszkek. Palfalusi: Nem mondasz semmit, amibe ne egyeznek bele. Ez gyanus. A kosztum, ami nem allegorikus de majdnem. A zenetol van tavolsag, de nem mindig. Az mennyire ertekes, az a jo benne, stb. Van egy fixa idead arrol, hogy mi a jo tancszinhaz. De nem montad el, hogy mert jo a zene es a kosztum. Ha a tanc zene nelkul is mukodik, szerintem akkor mukodik az egesz. Neked a ketto osszhangja, amit leepitesz, ez a folyamat mert ragadott meg teged? Andras: Azert, mert ez nagyon erdekes, mert szamomra jol lejott, hogy paneleket mondtam, es nehez illusztracio nelkul beszelni azert erzem sikerultnek ezt a darabot, mert mert mert valoban ugy erzem hogy a Schopenhaueri zenefilozofia jegyeben tehat neki sikerult magat a zenet letennie es nem kozvetitenie, es nem interpretalnia csak magat a zenet. Szamomra ebbol kovetkezik az, hogy amikor azt mondom, hogy groteszk megnyilvanulasokkal elnek, de ez egy olyasfajta groteszk, ami nem erne celba, nem teljesiti be sajat groteszkseget. Kata: Te osszehozol ket dolgot, ami mas. Schopenhauer zenefilozofiaja mas. Most mar nem a szubjektiv zene a fontos. A zeneben jott egy korszak, amikor a hallgatora gyakorolt hatas volt a lenyeg, a kepszeruseg. Ma viszont eppen minimalizaljak a dolgot. Andras: Ha valaki hangulatokat el at a zeneben, emlekeket idez fel, stb. Schopenhauer azt mondja, hogy ettol a szubjektiv megelestol csak egy hajszal valasztja el azt, hogy a zene nem igy hat. Hanem magat az erzest jeleniti meg. Kata: Ha azt mondod, hogy a tanc a zene szuleteset nem megjeleniti, hanem parhuzamosan halad vele. A zene megszuleteset jelenti. Ez nem egy erzett. A zene szuletese egy technikai folyamat. Emberekbol osszerakott, nemtelen organizmus altal. Andras: A technikai folyamat az egyik retege, es ugy van jelen ahogy a zene megszuletesekor. Mas dolgok is jelen vannak, es a tancban is. Bacso: Schopin muve adva van. A koreografusno tancosai ugy tancolnak, ahogy azt o eloirta. A tanc mozgasa a zenere mutat ra. Tiltas ala helyezi azt, hogy itt valami erzet jojjon letre. Schopint karantenba rakjak. Marta Aller is karantenba rakjak. Fiatalkoromban nem allhattam Schopint, mert vizes lett tole az asztal, meg a papirok, meg minden. Szoval az jott maganak ki, hogy Schopin ilyen, es nem mas? Andras: Ugy erzem, hogy errol van szo. Ami ebben megerositett, az a kovetkezo eloadasa, ami a legzesre epit, es vannak szemelyszeru dolgok is. Bacso: Tehat fiziologiai jelensegeket valaszt zenekhez? THE|END